El is kezdjük pont a közepén, mert Anikó a szerdai napon debütált nálunk " táborilag "! Szeretnénk Nektek tolmácsolni kedves sorait pár képpel színesítve:
Kedves Gyerekek, Kedves Szülők!
A mai nap különösen fontos volt számomra! Nem, nem azért mert szülinapom volt! Az már volt olyan sok, hogy szinte megszoktam az érzést, ami ilyenkor van! Viszont olyan nap nem volt még az életemben, amikor ilyen fantasztikus kis csapattal ünnepelhettem.
Az én életemben ez volt az első nap Kata kézműves táborában!
Bevallom, nagyon féltem. Féltem attól, hogy egyáltalán egy kiskanalat megtalálok-e, amivel megkeverhetem a teátokat. Féltem attól, hogy elfogadok-e, hogy szimpatikus leszek-e, hogy meg tudok-e felelni elvárásaitoknak! Féltem attól, hogy meg tudjuk-e csinálni a kitűzött feladatot, hogy hogy fog menni a kontúrozás, és a festés, hisz volt köztetek egész kicsi gyerek is. És féltem még attól is, hogy nem bírok ellenállni annak, hogy megsimogassam Sanyit (aki nem ismeri Sanyit, Ő Kata méltóságteljes, kékvérű macskája - a szerk. megjegyzése) és attól is féltem, hogy ha megsimogatom, Ő majd jól megharap! :-)
Elmondhatom, hogy rendkívül jól vettétek az akadályokat! Minden feladatot nagyon ügyesen, és szépen megoldottatok. A művek gyönyörűek lettek! Éreztem a tekinteteitekből, a szavaitokból, hogy szerettek, hogy elfogadtatok. Nagyon örülök, hogy veletek lehettem, és remélem, hogy lesz még sok-sok ilyen kellemes nap, amikor együtt alkothatunk! Én várlak benneteket, amikor csak lehetőség lesz rá. Nagy szeretettel adom át nektek az üvegfestésről megszerzett tudásom, tapasztalatom, és segítlek benneteket más kézműves technika elsajátításában is!
Remélem Ti is ugyanilyen jól éreztétek magatokat!
Köszönöm Nektek ezt a napot!
Üdv: Anikó
Ui: Sanyi nem harapott meg!
